Faunisztika-Faunistic : Titanio normalis (Hübner, 1796) Magyarországi elterjedéséről (Lepidoptera: Crambidae) |
Titanio normalis (Hübner, 1796) Magyarországi elterjedéséről (Lepidoptera: Crambidae)
Fazekas Imre 2014.08.14. 20:33
Az elmúlt fél évszázadban a Titanio normalis részletes hazai elterjedéséről, bionómiájáról nem jelent meg áttekintés. A magyarországi populációk képviselik a nevezéktani alfajt. Gozmány (1963) szerint „Magyarországon főleg síkvidéken fordul elő. Repülési ideje V–VII.” Ma már nehéz eldönteni, hogy miért tartotta Gozmány „főleg” síkvidéki fajnak a Titanio normalis-t, ugyanis az MTM-ben őrzött régi bizonyítópéldányok és az irodalmi adatok éppen arról tanúskodnak, hogy leginkább a síkvidéki előfordulás a szórványos vagy éppen lokális, s főleg a dombságokon és az alacsonyabb középhegységekben tapasztalható a faj koncentráltabb jelenléte.
Distribution and biology of Titanio normalis in Hungary (by Imre Fazekas)
The present study aims to gather all the information available on the distribution and biology of Titanio normalis species in Hungary in order to make a starting point for further paper on the dynamics of distribution limits. The information was mainly derived from lepidopterological collections and faunistics studies. A summary of the Hungarian distribution and phenology with detailed information about flight period or periods: biology including food plants and habitat including the altitude of occurrence.
A szerző figyelmét elkerülték az áprilisi, az augusztusi és a szeptemberi példányok is, így csak májustól júliusig jelezte a fajt. Korábban már Szent-Ivány és Uhrik-Mészáros (1942) is utaltak áprilisi repülésére. Slamka (2006, p. 77., Fig. 106.) magyarországi térképe erősen elnagyolt, a lelőhelyek elhelyezkedésének téves ábrázolásán alapul.
Jelen munkámban röviden áttekintem az irodalmi adatokat, a nagyobb magyar gyűjtemények anyagait, s bemutatom a faj provizórius hazai elterjedési térképét valamint részletesebben leírom a faj hazánk legdélebbi habitatját a Villányi-hegységből.
Rövidítések a szövegben: JPM= Janus Pannonius Múzeum (Pécs), MTM= Magyar Természettudományi Múzeum (Budapest), RI= Regiograf Intézet (Komló)
Titanio normalis (Hübner, 1796)
Pyr[alis] normalis Hübner, 1796. Samml. Eur Schmett., 6: 9, 13; pl. 7., fig. 41; pl. 17.; fig 110. Neotype: Hungary: Szeged, Fehér-tó, 12.VIII.1952. leg. Gozmány (in coll. HNHM, Budapest).
[Pyralis] comitalis Hübner, [1819]. Samml. Eur Schmett., 6: pl. 28, fig. 180.
Microphysa normata Duponchel, 1844. Cat. Méth. Lépidopt. Eur.: 184.
Noctuomorpha normalis var. ancyrensis O. Hofmann, 1897. Dtsch. Ent. Zeitschr. Iris, Dresden, 10: 236.
Irodalom: Buschmann 2004; Fazekas 1996; Gozmány 1965; Leraut & Luquet 1982; Pastorális 2000; Pastorális & Szeőke 2011; Reskovits 1963; Slamka 2006; Szent-Ivány & Uhrik-Mészáros 1942;
Hasonló faj: Titanio tarraconensis Leraut & Luquet 1982
Bionómia - Bionomy:
Az imágók alföldi száraz gyepekben, sztyepréteken, domb- és hegyvidéki sziklagyepekben, száraz lejtőkön és karsztbokorerdők tisztásain áprilistól szeptemberig két nemzedékben nappal repülnek. Tápnövényei: Convolvulus arvensis, C. cantabrica. A hernyó levelekkel táplálkozik és földben bábozódik.
Magyarországi elterjedés - Distribution in Hungary:
Budaörs, Budapest (Csiki-hegyek, Hármashatár-hegy, Márton-hegy, Szép-völgy, Írhás-árok), Bükk (Péter-útja), Csákberény (Bucka-hegy), Csepel, Ecser, Eger, Fót, Gyón, Isaszeg, Jászberény, Kádárta, Nagytétény, Pótharasztpuszta, Sárbogárd, Simontornya, Sopron, Szár, Szeged (Fehér-tó), Törökbálint, Vácrátót.
Új faunisztikai adatok Magyarországon - New records from Hungary:
1 ex, Hungaria merid., Villányi Mts., Harkány, Tenkes-hegy, 300 m, 1997.7.31. leg. Fazekas I. (in coll. RI). Új faj a Villányi-hegységben; 1 ex, Bakony, Kádárta, 1956.04.08., leg. Nattán M. (in coll. JPM). Új faj a Bakony hegységben; 1 ex, Sárbogárd, 2013.08.27. fotó: Horváth András (kopula); 1 ex, Jászberény, borsóhalmai-rét, 2002.VI.12. leg. et coll. Buschmann F.
Magyarországi lelőhelyek - Distribution of Titanio normalis in Hungary
Földrajzi elterjedés - Distribution in Palaearctic:
Közép-Ázsiától Oroszország déli részén át egészen Csehországig és Észak-Olaszországig megtalálták, igen lokális a Balkán-félszigeten és Kis-Ázsiában. Sok helyről az utóbbi évtizedekben eltűnt, nincsenek újabb megfigyelések. Izolált lelőhelyére bukkantak Spanyolországban is. Faunatípus: diszjunkt, xerotherm, nyugat-palearktikus faunaelem.
Jegyzet - Notes:
A bükkben ez idáig csak Reskovits Miklós gyűjtötte (Péter útja, 1951.V.15., in coll. MTM). A Dél-Dunántúlról korábban Pillich Ferenc (Simontornya, in coll. MTM) és Nattán Miklós (Kaposvár, 1950.07.08. in coll JPM) példányai voltak a gyűjteményekben. Úgy tudtuk, hogy a Bakony hegységben ez idáig még nem fogták, de bizonyító példányát Nattán Miklósnak már korábban sikerült begyűjtenie: Kádárta, 1956.04.08.és 25. Mivel jelenlegi ismereteink szerint az elmúlt 50–60 évben sem a Bükkből sem pedig a Bakonyból nem került elő újabb bizonyító példánya, ezért kipusztulása valószínűsíthető.
A villányi-hegységi Tenkes-hegy (409 m) Natura 2000-es terület. A csúcson egy radarállomás működik. Eredeti vegetációja a pusztafüves lejtősztyeprétekkel mozaikos karsztbokorerdő, a mélyebb termőtalajú helyeken mészkedvelő tölgyes-, a sziklakibúvásokon sziklagyepfoltokkal. Az északi részen tájidegen, telepített fenyves található. A hegy keleti oldalán kisebb törmeléklejtőerdő, míg az északkeleti sarokban déli kitettségű, kis kiterjedésű szurdokerdő maradvány van. A karsztbokorerdő gyepfoltjait a II. világháború előtt legeltették, s a legeltetés megszűnése után spontán cserjésedés indult el, sőt megjelent a bálványfa, az akác és fekete fenyő is, valamint számos inváziós lágyszárú. A déli lejtőkön egykoron mandulafákat is ültettek. A Máriagyűd irányába néző oldalon jelentős kiterjedésű, művelés alatt lévő mészkőbánya üzemel. A hegylábi részeket szőlőültetvények foglalják el. A Tenkesről került elő a faunára új fajként az Eilema caniola (Fazekas & Ronkay 1982), s itt van a Jordanita fazekasi Efetov, 1998 típuslelőhelye (Efetov l998). A többfelé is megtalálható Colutea arborescens bokrokon lokálisan egy magas egyedszámú Jolana iolas (Ochsenheimer, 1816) populáció él, s itt lép be a Kárpát-medencébe az Agriphila tolli Bleszynszki, 1952, melynek pannóniai perempopulációi önálló alfajt képviselnek (ssp. pelsonius Fazekas, 1985).
Titanio normalis lelőhely és potenciális habitat (vonalkázott terület) a harkányi Tenkes-hegyen - Habitat of Titanio normalis in South Hungary (Harkány, Tenkes hill)
Természevédelem - Conservation:
Nem védett, az élőhelyek degradálódása és megszűnése miatt veszélyeztetett. Feltehetőleg regresszióban lévő faj, melynek európai areasúlypontja a Kárpát-medencében van. Tőlünk nyugatabbra (pl. Csehország, Észak-Olaszország, Spanyolország) rendkívül lokális, izolált fragmentumai ismertek.
Köszönet: Köszönöm Bálint Zsoltnak és Katona Gergelynek (MTM), hogy biztosították a gyűjteményi vizsgálatokat, s megköszönöm Horváth Andrásnak (Budapest) a Sárbogárdon készített imágó fotókat és Buschmann Ferencnek (Jászberény), hogy példányának adatait közlésre megküldte.
Irodalom - References
Buschmann F. 2004: A Mátra Múzeum molylepke-gyűjteménye III. Choreutidae – Pyralidae.
– Folia Historico Naturalia Musei Matraensis 28: 243–272.
Efetov K. A. 1998: Jordanita (Jordanita) fazekasi sp. n. from southern Hungary (Lepidoptera: Zygaenidae, Procridinae). – Entomologist’s Gazette 49: 183–187.
Fazekas I. & Ronkay L. 1982: Az Eilema caniola Hübner, 1808 magyarországi előfordulása. [The occurrence of Eilema caniola Hübner, 1808 in Hungary]. – Folia Entomologica Hungarica 43:235–238.
Fazekas I. 1996: Systematic Catalogue of the Pyraloidea, Pterophoridae and Zygaenoidea of Hungary. – Folia Comloensis, Supplementum, 34 p.
Leraut P. & Luquet Chr. 1982: Statut de quelques genres et espéces d’Odontinae paléarctiques et descriptuion de quatre nouveaux taxa (Lep. Crambidae). – Linneana Belgica 8 (12): 527–555.
Pastorális G. 2000: Kiegészítő adatok a Vértes molylepke-faunájának ismeretéhez
(Lepidoptera). – Folia Entomologica Hungarica 61: 275–278.
Pastorális G. & Szeőke K. 2011: A Vértes hegység molylepke kutatásának eddigi eredményei. [The summary of the research results of the micro-moths of Vértes Mountains]. – e-Acta Naturalia Pannonica 2 (1): 53–100.
Reskovits M. 1963: A Bükk-hegység lepkefaunája. [Die Lepidopteren-Fauna des Bükk-Gebirges]. – Folia Entomologica Hungarica XVL (1): 1–62.
Szent-Ivány J. & Uhrik-Mészáros T. 1942: Die verbreitung der Pyralididen (Lepidopt.) im Karpatanbecken. – Annales Historico-naturalis Musei Nationalis Hungarici 35: 105–196.
Slamka F. 2006: Pyraloidea of Europe / Europas (Lepidoptera) Volume 1 Band, Pyralinae, Galleriinae, Epipaschiinae, Cathariinae & Odontiinae. – Frantisek Slamka, Bratislava, 138 p.
|