Először Baldizzone és Wolf (2000) közölte Magyarországról: „To be added: Austria and Hungary.” Szokatlan módon a szerzők semmilyen bizonyító adatot nem közöltek, nincsenek lelőhelyi vagy gyűjteményi források, esetleg fotók vagy genitália ábrák. Ennek ellenére az obtectella bekerült néhány magyar faunajegyzékbe, sőt most is ott találjuk a Faunaeur.org oldalán is.

Ezekben hetekben folynak a magyar Colephoridae atlasz munkálatai, melyben Buschmann Ferenc, Pastorális Gábor és Fazekas Imre  fajonként vizsgálják át a hazai taxonokat, s ott ahol problémák merülnek fel, aprólékosan járnak utána a bizonyító példányoknak, s a hivatkozott irodalmaknak. Az irodalmi és a gyűjteményi adatok alapján szeretnénk végre tisztán látni, hogy pontosan milyen fajok, melyik földrajzi területen is élnek Magyarországon.

Ha alaposan áttanulmányozzuk Karsholt és Razowski (1996) által szerkesztetett európai elterjedési táblázatot, vagy a Funaeur.org oldalait, s annak későbbi kiegészítéseit, pótlásait, akkor több magyarországi taxonnál is szembesülünk avval, hogy egyes szerzők a történelmi Magyarország és annak Trianon utáni drasztikusan csonkított területét nem vették figyelembe. Minden olyan publikációt, minden olyan lelőhelycédulát melyen a „Hungaria”, „Ungarn” stb. földrajzi lehatárolás szerepel, sokan, kritikai elemzés nélkül a jelenlegi országhatárokra értették. Egy hasonló anomáliát már láthattunk az Agriphila latistria (Haworth, 1811) [Crambidae] esetében is, rámutatva, hogy mennyire nem volt szerencsés a Kárpát-medence faunatörténetében jellemző fajként bemutatni (Fazekas 1990, 2010).

A coleophorák az egyik legnehezebben azonosítható fajok közé tartoznak. Bebizonyosodott, hogy a magyar gyűjteményekben nincs hazai lelőhellyel ellátott obtectella. Fazekas Imre megkeresésére (e-mail) Baldizzone leellenőrizte a korábbi közleményt, s azt válaszolta, hogy Hugo Wolf szerzőtársával ők tévedtek. Mint az kiderült, Gozmány (1955) C. interrupta leírását „magyar” lelőhelynek tekintették, mivel az magyar folyóiratban jelent meg. Magam inkább azt vélelmezem, hogy nem olvasták el az eredeti leírást, hiszen abban csak a 41 típus elhelyezési helye utal Magyarországra: „ In the Collection of the Hungarian Natural History Museum”.  A típuslelőhelyeket földrajzilag Gozmány (1955, p. 232) egyértelműen írta le: „…in Zengg (Dalmatia), one in Sucurac D. (Dalmatia), and 2 in Bosnia.” Zengg (ma Senj néven) és Sučurac korábban Jugoszláviához, 1991-től pedig Horvátországhoz tartozik.

Fazekas Imre, Buschmann Ferenc és Pastorális Gábor

Irodalom - References

BALDIZZONE, G. 1978: Contribuzioni alla conoscenza dei Coleophoridae, IX. Coleophora obtectella Z. e Coleophora calycotomella Stt. – Entomologica, Bari, 14: 41–49.

Baldizzone, G., 1996: Coleophoridae. In: Karsholt, O. & Razowski, J. (Eds.), The Lepidoptera of Europe. A distributional checklist: 84–95.  Apollo Books, Stenstrup.

Baldizzone, G. & Wolf, H.W. van der, 2000: Corrections of and additions to the checklist of European Coleophoridae (Lepidoptera). - SHILAP Revista de Lepidopterologia 28(112): 395-428.

Baldizzone, G., Landry, J.-F. & Wolf, H.W. van der, 2004: World Catalogue of Insects, 5: Coleophoridae (Lepidoptera). – Apollo Books, Stenstrup. 200 pp.

Fazekas  I. 1990: Beiträg zur Verbreitung und Taxonomie von Agriphila brioniella Zerny, 1914 und  A. latistria Haworth, 1811. – Nota lepidopterologica  13: 120–128Fazekas I. 2010: Az Agriphila latistria (Haworth, 1811) magyarországi előfordulásáról  [Review of the Hungarian data of  Agriphila   latistria (Haworth, 1811) ] (Lepidoptera: Crambidae).–  Microlepidoptera.hu  2: 2–3. 

GOZMÁNY, L. 1955: Notes on Microlepidoptera –  Acta Zoologica Hungarica  1: 231-233.