Ha áttekintjük Kennel (1921) hatalmas palearktikus Tortricidae monográfiáját, akkor egyértelműen megállapíthatjuk, hogy a szerző teljesen másképpen látta a Cnephasia (= Tortrix L.) genus taxonómiáját és nevezéktanát, mint napjainkban. Olykor, a mai értelemben valid fajnév alá 3–5 taxont is besorolt (pl. „Tortrix wahlbomiana L.). Sokáig mind a hazai, mind pedig az európai irodalomban Kennel könyve volt a meghatározó, ezért igen nehéz eligazodni a nevek használatában, de főleg a publikációk adathalmazában, hiszen nem tudjuk egzakt módon, hogy az elterjedési-, biológiai adatok pontosan melyik fajra vonatkoznak. Szőcs (1977) a Lepidoptera aknákról és gubacsokról írt könyvében a Cnephasia fajokkal kapcsolatban megállapította, hogy a fajok aknái annyira hasonlítanak egymáshoz „…hogy nem lehet őket egymástól megkülönböztetni, ezért a hernyók kulcsát adjuk meg.” Csupán három fajt (Ch. incertana, Ch. asseclana [= virgaureana], Ch. chrysantheana) vizsgált, de a pontos irodalmi forrásokat nem adta meg.

Cnephasia chrysantheana, hím imágó, Tihany, gen. prep. Fazekas I, 3337.

A Cnephasiini-k kutatásában és azonosításában Razowski 1959-ben megjelent európai kötete jelentős változásokat hozott, de az új taxonómiai szemlélet csak lassan vert gyökeret a magyar faunisztikában, s a régi irodalmi adatokat senki nem ellenőrizte. Az elmúlt évtizedekben, számos esetben személyesen konzultáltam több hazai molylepke kutatóval, akik elmondták, hogy többnyire úgy jelentették meg publikációikat, hogy a fajok azonosítására csupán Kennel (1921) vagy Hannemann (1961, 1964) könyveinek képtábláit használták. A gyűjteményi revíziók tanúsága szerint genitália vizsgálatokat leginkább Petrich Károly (1916–2013), szórványosan Ács Eszter (MTM), Kun András (MTM) és Sziráki György (MTM) végzett. Ez a gyakorlat sok pontatlanságot és bizonytalanságot jelent a magyar Cnephasiini fauna ismeretében.

Az identifikációs gondok Razowski (2001) színes képtáblás közép-európai kötetének megjelenése után sem oldódtak meg, hiszen a gyűjtők egy része továbbra is képek alapján határoz, és csak ritkán fordul specialistához segítségéért, hogy egy-egy problémás faj vagy fajcsoport genitália vizsgálatát elvégezze. Ezért tovább konzerválódott a fajok azonosításának problémaköre, s változatlanul bizonytalanok a napjainkban megjelenő magyar tanulmányok fajlistái is. Olyan gyűjteményi anyagokat, s erre alapozott publikációkat (pl. nemzeti parkos kötetek) is találtam, ahol például a Cnephasia chrysantheana név alá a következő fajok példányai is be voltak sorolva: C. stephensiana  (Doubleday, 1849), C. asseclana  (Denis & Schiffermüller, 1775), C. virgaureana  Treitschke, 1835, C. communana  (Herrich-Schäffer, 1851).

Bár a Cnephasia fajok szárnymintázata nem túl bonyolult, mégis a fajok közötti nagyfokú hasonlóság miatt igen nehéz lenne egyértelmű határozóbélyegeket megnevezni. Nehezíti a szárnyhabitus alapján való fajazonosítást, hogy sokszor a rajzolati elemek (szalagok, foltok) mintázata valósággal összeolvad a szárny alapszínével, s csupán néhány sötétebb pikkelyfolt vagy vonal jelzi a nehezen felismerhető mintázati szegélyeket.

A legbiztosabb specifikus jegyeket a meglehetősen stabil fajjellemzőket hordozó ivarszervi struktúrákban találunk. Ebből következően a hiteles identifikációt csak a genitáliák vizsgálata adja. A palearktikus és az európai Tortricidae határozókönyvek ivarszervi ábrái tusrajzzal készültek. Többnyire pontosak, de használatuk nagy gyakorlatot igényel. A közel rokon taxonok szétválasztásánál, a részlet struktúrák összehasonlításánál ma már inkább a digitális mikro fotózást és a számítógépes elemzést használjuk.

Gozmány (1968) első molylepke névjegyzékében a „Cnephasiella” és a „Cnephasia” genus neveket használta, s nyolc fajt mutatott ki Magyarországról. Ma hazánkban 12, Közép-Európában 14 és Európában közel 40 faj él (Pastorális 2012, Razowski 2001, 2002). Az európai fajszám bizonytalan, mert néhány faj előfordulása megerősítést igényel, továbbá az újabban leírt taxonok státusza bizonytalan.

A palearktikus Cnephasia stephensiana morfológiailag igen variábilis szerte Európában. Hazánkban a Brit-szigetekről leírt nevezéktani alfajhoz nagyon közelálló formák repülnek. Földrajzilag alfajokra tagozódó faj (Kelet-Ázsia, Kis-Ázsia, Marokkó), melyet a hazai gyűjteményekben leginkább a C. chrysantheana-val cseréltek fel. A publikációk alapján áttekintetett nagyobb magyar gyűjteményekben (pl. MTM) a C. chrysantheana bizonyító példányok jelentős része C. stephensiana-nak bizonyult. Ebből következően a korábbi C. chrysantheana irodalmi adatokat csak revízió után vehetjük figyelembe a taxonok magyarországi chorológiai térképeinek elkészítésénél.

A Cnephasia chrysantheana új lelőhelye a Villányi-hegységben: Nagyharsány, Szársomlyó

A Magyarországon előforduló Cnephasia fajok névjegyzéke:

Cnephasia  Curtis, 1826

C. incertana (Treitschke, 1835)

C. abrasana  (Duponchel, 1843)

C. stephensiana (Doubleday, 1849)

C. alticolana (Herrich-Schäffer, 1851)

C. asseclana (Denis & Schiffermüller, 1775) (= interjectana  Haworth, 1811, = virgaureana  Treitschke, 1835)

C. pasiuana (Hübner, 1799) (= pascuana  Hübner, 1822, = pumicana  Zeller, 1847) 

C. genitalana  Pierce & Metcalfe, 1922

C. communana  (Herrich-Schäffer, 1851)

C. oxyacanthana  (Herrich-Schäffer, 1851)

C. chrysantheana (Duponchel, 1843)

C. ecullyana  Réal, 1951

Irodalom – References

Fazekas I. 2014: Magyarország Cnephasia fajai (1.). Cnephasia species of Hungary (No. 1). - Natura Somogyiensis 25: 191-204.

Gozmány L. 1968: Hazai molylepkéink magyar nevei. – Folia Entomologica Hungarica 21: 225–296.

Hannemann H.-J. 1961: Kleinschmetterlinge oder Microlepidoptera, I. Die Wickler (s.str.). (Tortricidae). [in] Dahl F. (ed.): Die Tierwelt Deutschlands 3. – Gustav Fischer, Jena, pp. 853–941.

Hannemann H.-J. 1964: Kleinschmetterlinge oder Microlepidoptera, II. Die Wickler (s.l.) (Cochylidae und Carposnidae), Die Zülnslerartigen (Pyraloidea). – Gustav Fischer, Jena, 401 p.

Kennel J. 1921: Die Palaearctischen Tortriciden. – E. Schweizertbart’sche Verlagsbuchhandlung, Stuttgart, 742 p.

Pastorális G. 2012: A Magyarországon előforduló molylepkefajok jegyzéke, 2012. [A checklist of the Microlepidoptera occurring in Hungary, 2012] (Lepidoptera: Microlepidoptera).  – Microlepidoptera.hu 5: 51–146.

Razowski J. 1959: European species of Cnephasiini (Lepidoptera, Tortricidae). – Acta zoologica cracoviensia 10 (3): 199–343.

Razowski J. 2001: Die Tortriciden (Lepidoptera, Tortricidae) Mitteleuropas. – Frantisek Slamka, Bratislava, 319 p.

Razowski J. 2002: Tortricidae (Lepidoptera) of Europe. Volume 1. Tortricinae and Chlidanotinae. – Frantisek Slamka, Bratislava, 247 p.

Szőcs J. 1977: Lepidoptera – aknák és gubacsok. –  Fauna Hungariae XVI. 16: 424 p.